Bilaterális műhelymunka a NATéR Projekt időközi eredményeinek megvitatására

2015. október 19-én, Szentendrén, a REC Konferenciaközpontjában műhelymunkát tartottak a NATéR Projekt keretében. A hazai és külföldi – elsősorban norvég – szakértők számára szervezett rendezvény fő célja az EGT Alapokból támogatott NATéR Projekt időközi eredményeinek bemutatása, a partnerintézmények képviselői észrevételeinek megvitatása volt, ami a rendszer továbbfejlesztését segítheti. A műhelymunka a hosszú távú együttműködés lehetőségeit is igyekezett körbejárni.

A műhelymunka alkalmat adott a jó gyakorlatok bemutatására az éghajlatváltozás modellezése, adatgyűjtés, feldolgozás terén, továbbá más, kapcsolódó területeken szerzett tapasztalatok cseréjére. A rendezvényen a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet munkatársai bemutatták a NATéR létrehozását célzó, EGT-támogatású, EEA-C11-1 projekt eddigi eredményeit. Beszámoltak a klímaváltozás felszín alatti vizekre, ivóvízbázisokra, természetes élőhelyekre, villámárvíz kockázatra gyakorolt hatásai vizsgálatáról és eredményeiről. A NATéR számára adatrétegeket is előállító RCMTéR, KRITéR, AGRATéR és a Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése projektek képviselői szintén bemutatták a fejlesztések állapotát.  A norvég partnerintézmények képviselői klímaváltozással, alkalmazkodással kapcsolatos, a NATéR vonatkozásában releváns projektekről számoltak be.

Az előadások

A megjelenteket Erdélyi Zoltán, a házigazda Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) ügyvezető igazgató-helyettese köszöntötte, és bemutatta az intézményt. Elmondta, hogy a szentendrei székhellyel működő REC-nek 17 országban van irodája, kb. 160 munkatárssal. Teljes mértékben projektekből finanszírozott szervezet, 200 programja fut, 25 országban. Jelenleg a legnagyobb projektje az EGT Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz támogatási programjának lebonyolítása, több mint 7 millió eurós költségvetéssel.

Bálint Judit, a REC projektmenedzsere az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (HU-04) programterületet mutatta be. Kiemelte: a program három fő egymáshoz kapcsolódó komponensen keresztül kíván foglalkozni az adaptációs kihívással: C1 – az adaptációs döntéshozatalt támogató adatbázis létrehozása (NATéR); C2 – Kapacitás építés és tudatosság növelés; C3 – Mintaprojektek. A projektek közül a műhelymunkán a C1 és C2 csoportba tartozókról esett szó.

Kajner Péter, a NATéR általános projektmenedzsere előadásában utalt arra, hogy a NATéR létrehozását célzó, jelenleg zajló projekt a Rendszer kialakításának kereteit adó jogszabályi kötelezettségek (Éhvt., 94/2014 Korm. r.) teljesítésének első fázisa.  2015. szeptember végéig számos fontos eredmény készült el: informatikai beruházások (a teljes rendszer működését biztosító hardver és szoftver környezet kialakítása); a NATéR adatbáziskezelő, illetve webes alkalmazás kifejlesztése; indikátorok és módszertan a villámárvíz kockázat elemzéshez; felszín alatti vízszint változás térképezése az ország területére; a klímaváltozás várható hatásának elemzése az ivóvízbázis védelmi területeken.

Kovács Attila, az MFGI tudományos munkatársa a klímaváltozás sekély felszín alatti vizeinkre gyakorolt hatásának számszerűsített elemezését mutatta be. A talajvíz országos eloszlásának különböző klímaviszonyok mellett történő meghatározásához dinamikus, moduláris módszert dolgoztak ki. Az ország talajvíztartóit érzékenységi osztályokba sorolták be annak alapján, hogy a modellezett talajvíz szintek milyen mértékben reagálnak a klímaváltozásra. Érzékenységi térképeket állítottak elő. Kiemelte, hogy a térképek tanúsága szerint a hegyvidéki területek (Északi Középhegység és Dunántúli Középhegység) erősen klímaérzékenyek.

Rotárné Szalkai Ágnes az MFGI tudományos munkatársa az ivóvízbázis védelmi területek klímaváltozással szembeni érzékenységének meghatározását vizsgáló munka eredményeiről beszélt. Magyarországon az ivóvíz 95%-át felszín alatti vizekből nyerik, így kiemelt jelentőségűek a vízbázisok. A klímaváltozásnak való kitettség indikátoraiként aszályindexeket és a téli/nyári csapadékarány mutatókat használtak. Az ivóvízbázisokat négy érzékenységi kategóriába sorolták be. A módszertant a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. ellátási területén lévő ivóvízbázisok érzékenységének meghatározásával tesztelték.

Somodi Imelda a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK) Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos munkatársa a természetes élőhelyek klímaérzékenységének vizsgálatára irányuló kutatást mutatta be. Az elemzések szerint az élőhelyek széles skálán helyezhetők el a teljes mértékben a klíma által meghatározott élőhelytől a klíma-hatásokra egyáltalán nem érzékenyekig. A legérzékenyebb élőhelyek a hidegkedvelő erdők, melyek visszahúzódására számíthatunk, de pl. a szikes élőhelyek számára kedvező lehet a meleg nyári időszakok hosszabbá válása. A legkevésbé klímaérzékeny élőhelyek közé kerültek a sziklás és nyílt gyepek. A kutatás következő szakaszában az élőhelyek változásának modellezésére is sor kerül.

Turczi Gábor az MFGI igazgató-helyettese a villámárvíz kockázat elemzését mutatta be.  A villámárvíz kialakulásának okozója a rövid idő (néhány óra) alatt lehulló extrém mennyiségű csapadék, de mértékét számos egyéb feltétel együttese határozza meg. A vizsgálat ezért két irányból közelítette meg a témát. Az egyik morfometriai, felszínborítási és geológiai szempontokat vett alapul, míg a másik a villámárvizeket kiváltó csapadékesemények gyakoriságának várható időbeli és térbeli változásán keresztül osztályozta az egyes vízgyűjtőket. A munkafolyamat végső eredménye egy egyesítetett, mindkét szempontot magába foglaló kategóriarendszer lesz, melynek alapján besorolásra kerülnek a vízgyűjtők, illetve a rajtuk található települések.

Szépszó Gabriella az Országos Meteorológiai Szolgálat projekt koordinátora az RCMTéR – A sugárzási kényszer változásán alapuló új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medence térségére (EEA-C13-10) projektet mutatta be. A NATéR első változata két regionális klímamodell eredményein alapul. Az RCMTéR projekt keretében ezeket az információkat több szempont szerint fejlesztik tovább. A projekt négy fő célja: a jövőben várható éghajlati változásokat leíró klímamodell-adatok fejlesztése; az éghajlati projekciók bizonytalanságainak számszerűsítése; modelladatok feldolgozása éghajlati hatásvizsgálatokhoz; a felhasználók támogatása a modelleredmények megfelelő alkalmazásában.

Konkolyné Bihari Zita, az Országos Meteorológiai Szolgálat osztályvezetője a KRITéR – A klímaváltozás okozta sérülékenység vizsgálata, különös tekintettel a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra (EEA-C12-13) című projektről beszélt. Hangsúlyozta, hogy egy célirányos alkalmazkodási stratégia kialakításához elkerülhetetlen egy olyan módszertan kialakítása, amely alapján az egyes szektorok kitettségét, sérülékenységét és alkalmazkodási képességét objektív módon számszerűsíteni lehet. A KRITéR projekt ebből kiindulva a következő területekre koncentrál: vizsgálatok a hőhullámok okozta többlethalálozásra; szélsőséges időjárási helyzetek közúti balesetekre gyakorolt hatásának vizsgálata; klimatikus viszonyok turizmusra gyakorolt hatásának vizsgálata.

Czirfusz Márton az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa előadásában a Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése projektet (EEA-C12-11) ismertette. A szakirodalmi feltárás, a módszertani fejlesztés és a modellépítés mellett a projekt a NATéR-t új, társadalmi-gazdasági típusú, a jövőre vonatkozó adatokkal egészíti ki. A projektben demográfiai, gazdasági és földhasználati témákban vizsgálják és számszerűsítik különböző földrajzi léptékeken és időtávokon, hogy a társadalmi-gazdasági térbeli folyamatok és a klímaváltozás hogyan hatnak egymásra. Reprezentatív kérdőíves felmérés segítségével a klímaváltozással kapcsolatos attitűdöt is vizsgálják.

Horváth Ferenc az MTA ÖK Tudásbázis és e-Infrastruktúra Csoport vezetője az AGRATéR – a NATÉR kiterjesztése az agrár szektorban – agro-ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése (EEA-C12-12) projekt főbb kutatási irányait járta körül. A kutatás szántóföldi kultúrák, gyepek, természetes erdők, telepített erdők ökoszisztéma szolgáltatásainak klímaváltozás hatására várható változását elemzi. Három modellt használnak (4M – MTA ATK, Biome BGC – MTA ÖK, FATERMÉS – ERTI). A munka eredményeként klímaváltozás kitettségi indikátorokat (pl. hőmérsékleti szélsőségek, csapadék szélsőségek, aszályindexek); várható hatás indikátorokat (pl. terméshozam csökkenés, termésbiztonság); alkalmazkodó képesség indikátorokat (pl. művelési ág diverzitás, táj szintű mintázat, fajta-, fafajváltás, vetés-szerkezet diverzitás) állítanak elő.

Stefan Sobolowski a norvégiai Bjerknes Éghajlatkutató Központ Regionális Éghajlat és Éghajlati Szolgáltatások Osztály vezetője, UNI Klímakutató a Bjerknes Központban zajló éghajlatkutatást mutatta be. Az intézet a Bergenben működő négy legnagyobb klímakutató intézményt koordinálja: a Bergeni Egyetemet, az UNI Research AS-t, a Nansen Környezetvédelmi és Távérzékelési Központot és a Tengerkutatási Intézetet. Alapkutatásokat végez a múlt, a jelen és a jövő klímája vonatkozásában. 190 kutató dolgozik itt, 32 országból. Az intézmény Európa 5 legnagyobb klímakutatója között van.

A regionális klímaváltozást globális modellek leskálázásával elemzik, az IMPACT2C-vel. Megvizsgálták többek között a 2°C-os hőmérséklet-emelkedés hatásait Európára. Az eredmények szerint a vegetációs időszak hossza megnőhet, de az extrém hőségek kárai a melegedés várható előnyeit meghaladhatják. Az extrém csapadékesemények Európa nagy részén gyakoribbá válhatnak, de ebben különbségek várhatók Északon és Délen valamint évszakok szerint is. A gleccserek visszahúzódása folytatódni fog, a hószezon pedig rövidülni fog az elemzések szerint. Az Intézet a HORDAKLIM projekt tudományos megalapozásában is részt vett.

Karen Tone Lie, a Norvég Polgári Védelmi Igazgatóság (DSB) vezető tanácsadója Norvégia éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló szakpolitikáiról beszélt. Az ország klímaadaptációjának koordinációjáért a Klíma- és Környezetügyi Minisztérium felelős. 2007-2013-ig a Minisztérium meghatalmazásából a koordinációs feladatokat a gyakorlatban a DSB látta el. A kormányzati politika fő irányelve, hogy minden minisztérium felelős a szakterületén az alkalmazkodásért. Az önkormányzatokat az alkalmazkodás megvalósításában kulcsfontosságúnak látják. E tevékenységüket az országos és regionális hatóságok is segítik. A norvég klímaadaptácós központ (Klimatilpasning Norge) információkkal, tanácsadással támogatja munkájukat.

Gudrun Mathisen, a norvégiai Hordaland Megyei Tanács Területfejlesztési, Klíma és Természeti Erőforrások Főosztályának vezetője az önkormányzat 2014 – 2030 időszakra vonatkozó Éghajlatváltozási Akciótervéről beszélt. Az adaptáció fontosságára a 2005-ben tapasztalt szélsőséges időjárás okozta katasztrófák hívták fel a figyelmet. A 2014-re elkészült önkormányzati terv az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére, alternatív energiaforrások használatára és az alkalmazkodásra fókuszál. Az energiatermelés, az épületszektor, a területhasználat és közlekedés, az üzlet és technológia valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területeivel foglalkozik kiemelten. A gyakorlati megvalósítás éves akcióprogramok mentén történik.

Az együttműködés lehetőségei

A műhelymunka záró szakaszában lehetőség nyílt a résztvevők eszmecseréjére. Ennek célja az volt, hogy a szakértők alaposabb rátekintést nyerhessenek a nap folyamán megvitatott témákra, kapcsolatot teremthessenek a közös érdeklődési körű kutatók, a lehetséges együttműködés területeit meghatározzák.

Felmerült, hogy a klímamodellezés pontosítását is célzó CORDEX (Coordinated Regional Climate Downscaling Experiment) projektben való intenzívebb közreműködés az éghajlatváltozást kutató műhelyek számára hasznos lehet. Stefan Sobolowski felhívta a figyelmet arra, hogy e program koordinátora a Bjerknes Center. A bilaterális tudásmegosztás számára a műhelymunka során létrejött közvetlen kutatói kapcsolatok jó táptalajt adnak.

Több résztvevő is kiemelte, hogy a bemutatott norvég példák ráirányítják a figyelmet a tudományos kutatás és a döntéshozók intenzív párbeszédének lehetséges pozitív hozadékaira. Az önkormányzatok elkötelezettsége, illetve az élenjáró kezdeményezések (pl. a 13 legnagyobb norvég település „Jövő városai” kezdeményezése) nélkülözhetetlen a hatékony lépésekhez.

Terepbejárás

Október 20-án a rendezvény résztvevői terepbejáráson vehettek részt Tardon és Cserépváralján. A helyi tájház (barlanglakások) mellett a NATéR Projekt ökológiai kutatásaihoz információt szolgáltató egyik mintaterületet tekinthették meg a szakértők. A természetes élőhelyek éghajlatváltozás hatására való változását kutató MTA Ökológiai Kutatóközpont részéről Somodi Imelda mutatta be a területet, az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásait, illetve az átalakulás várható jövőbeli irányait. A legfontosabb tudnivalók a területről az itt letölthető dokumentumban is olvashatók.

 

Letölthető anyagok

 

Köszöntők

Erdélyi Zoltán

ügyvezető – Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC)

 

Általános áttekintés a munkáról

Az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz programterület (HU-04) bemutatása

Bálint Judit

projektmenedzser – REC

A NATéR Projekt általános bemutatása

Kajner Péter

a NATéR Projekt általános projektmenedzsere

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI)

 

A NATéR Projekt időközi eredményei egyes kutatási területeken

A klímaváltozás sekély felszín alatti vizeinkre gyakorolt hatásának számszerűsített elemezése

Kovács Attila

tudományos munkatárs – MFGI

Ivóvízbázis védelmi területek érzékenysége a klímaváltozással szemben

Rotárné Szalkai Ágnes

tudományos munkatárs – MFGI

Természetes élőhelyek klímaérzékenysége

Somodi Imelda

tudományos munkatárs

Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK)
Ökológiai és Botanikai Intézet

Villámárvíz kockázat elemzése

Turczi Gábor

az MFGI igazgató-helyettese

 

Az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz programterület NATéR-hoz kapcsolódó kutatási projektjei

RCMTéR – A sugárzási kényszer változásán alapuló új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medence térségére (EEA-C13-10)

Szépszó Gabriella

projekt koordinátor – Országos Meteorológiai Szolgálat

KRITéR – A klímaváltozás okozta sérülékenység vizsgálata, különös tekintettel a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra (EEA-C12-13)

Konkolyné Bihari Zita

osztályvezető – Országos Meteorológiai Szolgálat

A Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése projekt (EEA-C12-11)

Czirfusz Márton

tudományos munkatárs

MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Regionális Kutatások Intézete

AGRATéR: a NATÉR kiterjesztése az agrár szektorban – agro-ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése (EEA-C12-12)

Horváth Ferenc

csoportvezető, informatikai felelős

MTA ÖK Tudásbázis és e-Infrastruktúra Csoport

 

Eredmények az éghajlatváltozás kutatásának egyes területeiről, Norvégiából

A Bjerknes Központban zajló éghajlatkutatás bemutatása

Stefan Sobolowski

a Regionális Éghajlat és Éghajlati Szolgáltatások Osztály vezetője

UNI Klímakutató – Bjerknes Éghajlatkutató Központ

Klímamodellezés az alkalmazkodás és az éghajlati szolgáltatások kutatásához a Bjerknes  Központban

Stefan Sobolowski

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló szakpolitikák Norvégiában

Karen Tone Lie

vezető tanácsadó

Norvég Polgári Védelmi Igazgatóság (DSB)

Hordaland Megye Éghajlatváltozási Akcióterve 2014 – 2030

Gudrun Mathisen

főosztályvezető

Területfejlesztési, Klíma és Természeti Erőforrások Főosztály

Hordaland Megyei Tanács

 

Terepi útmutató

Az éghajlatváltozás természetes élőhelyekre gyakorolt hatása kutatási terepének bemutatása Tard község közelében

Somodi Imelda

tudományos munkatárs

MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet

 

magyar